10. rész Az első élő show

-Hol van Bencze Lola?- kiállt valaki a folyosón- Hol a francba van Bencze Lola?

- Itt vagyok! - léptem ki az egyik raktárból. Ideges voltam, a szívem a torkomban dobogott, pedig még el se kezdődött a műsor.

- Mit csináltál a szertárban? - néz rám idegesen az egyik szervező.

- Túl nagy volt a hangzavar és... koncentrálnom kell! - mondtam az igazságot.

- Jól van! De most menj a százhatos terembe! Mindjárt kezdődik az online adás. Nagyon sokan kíváncsiak rád! - mutat balra az alkalmazott.

- Rám? Miért pont rám? - kérdezem értetlenül

- Mert saját dallal indultál. És ilyen ritkán fordul elő. És ha mégis, akkor azzal a versenyzővel nagyon vigyázni kell! - mosolygott rám kedvesen - Na nyomás a terembe! Mindjárt kezdünk!

Elfutottam a terembe, leültem Zora és Alex közé. Az utóbbit egy gyors puszival üdvözöltem. Láttam, hogy a kislány a nyelvét nyújtogatja. Elnevettem magam.

- Hol voltál?- néz rám Alex kíváncsian.

- Nagy volt a hangzavar. Bementem egy szertárba... Izgulok!- hajtottam le a fejem.

- Én is! Ne aggódj, Lol! Nem vagy egyedül ezzel- mondta és megcsókolt. Evvel nem lett volna semmi baj ha közben nem kapcsolták volna be az online kamerákat, és nem avval köszöntöttük volna a nézőket, hogy éppen csókolózunk. Már lefotóztak minket amikor a szállás felé mentünk kézen fogva, de eddig semmilyen információt nem erősítettünk meg. Úgy tűnik, hogy nem is kell majd. Ez túl egyértelmű jele annak, hogy járunk. Éljen a sajtó velünk lesz tele. Eddig is ez volt, de akkor a többi versenyzővel együtt. Ki tudja, az apró csókunkból mit hoz ki a sajtó...

- Akkor kezdjük is a showt az első versenyzőnkkel!- néztük a szoba falán lévő tévét. Zora felugrott, a helyéről és elindult a színpad felé, mivel ő következett - A legfiatalabb versenyzőnk, tíz éves, és hihetetlen hangja van! Varga Zora! - kiáltott a műsorvezető, és hirtelen sötét lett a színpadon.   

Zora a kisfilmjében, amit a szereplése elé vágtak be arról beszél, hogy mennyire élvezi, hogy itt lehet. A videóban én is feltűnök, mint a szobatárs és a legjobb barátnő. 

Amikor elindul Zora fellépése, hihetetlenül izgultam érte. Mivel a válogatókon gyors dalokat énekelt, most egy lassú dalt kapott, aminek komoly jelentése van. Ezt el is mondtam neki, aki meg is értette. Ed Sheeran The A Team. A színpadképet is a dal jelentéséhez igazították. Zora mezítláb, egy vékony fehér ruhában állt a színpadon. Haja két copfba fogva. Körülötte minden fekete...Olyan volt, mint egy kis lámpás a sötét világban. Elkezdett énekelni a csilingelő hangján.

-,,Angels to fly"- énekelte. Egy könnycsepp gördült le az arcomon. Az egész heti feszültség akkor jött ki belőlem a könnyeimen keresztül. Alex magához ölelt, én meg csak sírdogáltam mellkasához bújva. Amikor vége lett a dalnak letöröltem könnyeimet. És belemosolyogtam a kamerába, ami az online közvetített a backstage-ből. Zora pár perc múlva visszatért, én pedig felugrottam és olyan szorosan öleltem, hogy szegény alig kapott levegőt, majd felkaptam az ölembe. Mosolyogva ölelte át nyakamat. 

- Te sírtál?- nézett rám gyönyörű szemeivel.

- Igen- mosolyogtam rá halványan, és újra magamhoz öleltem majd leraktam a földre.  

Még volt két versenyző (Ricsi és Kata), és jött a reklám. A sminkes egyenesen hozzám futott és eligazította sminkemet (nem volt könnyű dolga), majd a hajamat is megigazította. Beleintegettem a kamerába és elindultam a folyosón. Én voltam a következő. A LED-fal mögött várakozva hallottam, ahogy vége van a reklámblokknak, bemondják a nevem és elindul a kisfilmem. A próbákról vágtak be részleteket és az iskolai napomról, amelyiken bementem, én pedig közben beszéltem, hogy mennyire élvezem a táncot, hogy mennyire szeretek énekelni. Megszólal a fülemben egy hang, hogy mindjárt nyílik a fal. A számhoz emelem a mikrofont, és kinyílik a fal.

- Hey hey you you I dont like your girlfriend!- énekeltem. A közönség egyből felismerte a dalt és elkezdte velem együtt énekelni. Voltak táncos fiúk, akik körülöttem táncoltak, majd jött a rap rész én pedig beálltam közéjük. 

- ,,Cause i can do it better! - táncoltam, miközben a mögöttem lévő falon a klippben látható rajzok voltak, és felállva énekeltek az emberek a közönség soraiban. Amikor vége lett a dalnak a zsűri is állva tapsolt, én pedig mosolyogva hallgattam a pozitív kritikájukat.

Hihetetlen, hogy ennyire tetszhet valakinek az, ahogy éneklek. Minden egyes fellépés után hozzászólásuk közben van egy bizonyos feeling, ami ugyan olyan. Minden egyes alkalommal. 

Lefutottam a színpadról. Alex ott állt a kamerák mellett és elkapott karjaival, amikor már nem látott minket a közönség és az ölelésébe zárt, majd megcsókolt. Lábaim megremegtek, szívem őrülten vert, majd lassan elemelte ajkait az enyéimtől.

Bement a színpadra… És akkor azt hittem, hogy csak Zora előadásán fogok sírni. 

Alex egész héten nem mondta el mit fog énekelni, de erre azért nem számítottam volna!

Lazán állt a színpadon, és mikor elindult a zene, ő lazán elmosolyodott, és rám mosolygott!